E-Book, Hungarian, 400 Seiten
Reihe: Gold Book
Scarrow / Francis Játék a halállal
1. Auflage 2021
ISBN: 978-963-426-503-0
Verlag: Gold Book
Format: EPUB
Kopierschutz: 0 - No protection
E-Book, Hungarian, 400 Seiten
Reihe: Gold Book
ISBN: 978-963-426-503-0
Verlag: Gold Book
Format: EPUB
Kopierschutz: 0 - No protection
EGY MEGMAGYARÁZHATATLAN HALÁLESET
Egy borzalmasan megcsonkított holttest felfedezése után Rose Blake FBI-ügynök egy érthetetlen nyomozásba kerül. Az áldozat egyedül volt a lakásában, és nyoma sincs eroszakos behatolásnak. Ki - vagy mi - gyújtotta fel?
MEGKEZDODIK A JÁTSZMA
A holttestre olvadt gumicsíkok azt bizonyítják, hogy az áldozat a Skint, a legújabb virtuális valóság öltözéket viselte.
MENEKÜLÉS VAGY HALÁL
Amikor felfedeznek egy másik holttestet, hasonló sérülésekkel, Rose rájön, hogy a sötét web legsötétebb zugaiban halálos játékot játszik egy brutális gyilkos. Ennek a játéknak nincsenek szabályai - és nincs benne könyörület. Rose-nak is játszania kell, ha meg akarja állítani...
Autoren/Hrsg.
Weitere Infos & Material
0.
Rose Blake követi Shane Koenig kék pick-upját a földúton, fel az emelkedon az emeletes faház felé. Koenig kocsijának a féklámpája vörösen izzik az éjszaka sötétjében. A faház ablakaiból hívogató, narancssárga fény hasít a sötétségbe, aztán egy mozgásérzékelos reflektor nyers ragyogása vetül rájuk, ahogy megállnak a ház elotti, lehullott falevelekkel borított, kavicsos kocsifeljárón. Esni kezd, apró vízcseppek hullanak a fák kopár ágai között. Rose kiszáll a kocsijából, és követi Koeniget a tornác lépcsojén. A házat minden irányból magas fák veszik körül. Az ajtón névtábla, „Vigasz” felirattal. Koenig megfordul és ránéz. Jóképu a maga kócos, fekete hajú módján, farmert, barna bakancsot, piros kockás inget és egy Tommy Hilfiger gyapjúdzsekit visel. –?A második otthonom. Szép, nem? Kinyitja a bejárati ajtót. Rose szíve szaporábban kezd verni, amikor int, hogy lépjen be. –?Igazán szép. A beépített konyhabútor csillogó bükk, akárcsak a polcok. Az egyik falon rézedények és serpenyok lógnak, szemmel láthatólag nem számított a pénz. Maga a ház terméskobol és narancssárgára pácolt fából épült. A konyha egybenyílik a nappalival, ahol a kandallóban összegyurt újságpapír, gyújtós és vastagabb ágak várják, hogy meggyújtsák. Koenig elovesz egy gázgyújtót, és a lángok hamarosan ropogás és sziszegés kíséretében elkezdik befuteni a szobát. Rose a tuz felé tartja a kezét, érzi a borén a meleg bizsergést. Koenig odamegy a falra szerelt Bose hangrendszerhez, és lenyomja a Play gombot: Somethin’ about this night… Somethin’ is so right. You and me, babe. We’re connected…1 Nyugtalanító választás, gondolja Rose. Koenig leveszi a dzsekijét, és rávillant egy mosolyt. –?Érezd magad otthon! Meglátod, milyen kényelmes hely. Legalábbis szerintem. –?Csak egy kicsit magányos. –?A megfelelo társasággal nem az – érinti meg az arcát a férfi. Az ujjai szinte megrázzák Rose-t. Azonban nem szexuális izgalom tölti el, hanem félelem. –?Jó végre olyasvalakivel találkozni, aki úgy néz ki, mint a profilképén – teszi hozzá Koenig, miközben tetotol talpig végigméri. –?Remélem, ez jót jelent. – Rose borén hideg futkos a rózsaszín kasmír kardigán alatt, amit a ceruzaszoknyája fölött visel. –?Mérget vehetsz rá. Hadd vegyem el a kabátodat. – Koenig leemeli a hosszú, barna kabátot Rose válláról, hagyva, hogy közben kihúzza az ujjaiból a két karját. Rose gyorsan arrébb lép tole, és leül a puha, bézs kanapéra. Rápillant a falra, amin vadászkirándulásokon készült, bekeretezett fényképek lógnak. Shane Koenig mindegyiken szerepel, hol egy szarvas, hol valamilyen más vad teteme mellett pózolva. A ház végében egy másik ajtó nyílik, mellette a falon fegyverállvány, több vadászpuskával. Miközben a tekintetével további, a férfi személyiségére utaló jeleket keres, enyhe fertotlenítoszag csapja meg az orrát. Rose nem siklik el a szag jelentosége fölött. Pontosan erre számítana: egy olyan ember, mint Koenig, fertotlenítovel tüntetné el a nyomait. Mindazonáltal igyekszik megorizni a nyugalmát. Tudja, hogy Owen és a csapat többi tagja a közelben várakozik, a fekete megfigyelokocsiban. Mások is vannak velük, fegyveresek, készen állva, hogy amint megadja a jelet, betörjenek. Rose tudja, hogy nem jelezhet addig, amíg közvetlen veszélybe nem kerül vagy Koenig el nem árulja magát. De Koenig eddig úgy viselkedett, mint bármelyik normális férfi egy randin. Ugyanakkor talán túlságosan visszafogott, gondolja Rose. Mintha figyelné ot, huvösen méregetné, mielott cselekvésre szánná magát. Jeges bizsergést érez a tarkóján. Koenig talán tudja, hogy nem az, akinek látszik. A férfi kényelmesen kisétál a konyhába, és kivesz a szekrénybol néhány poharat. Két borospoharat és két öblös poharat. Hátrapillant a válla fölött. A szája mosolyra húzódik, de a tekintete halott. –?Hideg az este. Kérsz valami szívmelegítot? –?Persze. Mid van? – Rose haja elorelibben a bólintástól. Leeresztve viseli, hogy eltakarja a borszínu, mikrofonnal kombinált fülhallgatót, amit a jobb fülébe dugott. Koenig felé fordul, és rámered. –?Nagyon jól nézel ki. Rengetegen bejelöltek az oldalon. Miért engem választottál? –?Érdekes volt a profilod. Nem a szokásos általános süket duma. És jó állásod van, azt hiszem. –?Azt hiszed… Egy pillanatra az arckifejezése is ugyanolyan kifejezéstelen lesz, mint a szeme. Aztán megint elmosolyodik. –?És miféle állás jár a fejedben? Nem emlékszem, hogy akár csak utalást tettem volna rá, hogy mibol élek. Rose érzi, hogy hevesebben kezd verni a szíve a félelemtol, mégis sikerül könnyed hangnemben válaszolnia. –?Akármibol is, eleget keresel ahhoz, hogy legyen egy ilyen helyed. A második otthonod, ahogy mondtad. –?Igen – néz körbe Koenig. – Valójában inkább ez a ház az otthonom. A városi házamba mintha csak aludni járnék, hét közben, amikor dolgozom. Itt kényelmesen érzem magam. Ez a hely inkább… olyan, mint én. Nem tudom, érted-e, mire gondolok. –?Hát persze – bök az állával a vadászatokról készült fényképek felé Rose. –?Nem! – nevet fel Koenig. – Nem. Szerintem igazából nem tudod, mire gondolok. Hiszen még csak most találkoztunk. Három órája, egy bárban. –?De elotte heteken át beszélgettünk online – mutat rá Rose. – Elég jól megismertelek, hogy elmenjek egy randira veled. A férfiak többségét visszautasítom. Túl sok seggfej van azon az oldalon. De te más vagy. Volt valami benned, amire azonnal felfigyeltem. –?Ó! És mi volt az? Mitol vagyok más, mint a többiek? Rose hallgat, mintha gondolkodna, pedig rengetegszer elgyakorolták Owennel és a csapattal. Vállat von. –?Tudod, nem azzal a süket dumával jöttél, hogy igazi férfi vagy, a bulik lelke és mozgatórugója, de ugyanakkor érzékeny és figyelmes is. Te végig egyenesen beszéltél. És nekem ez tetszik. –?Akkor jó. –?Persze az sem ártott, hogy baromi jól nézel ki a profilképeden. –?Nem te vagy az elso, aki ezt mondja. –?Nem? –?Korántsem. Azt hiszed, te vagy az elso, akit elhozok ide? Van valami él a hangjában, amitol Rose idegesen feszengeni kezd a kanapén. Megpróbálja enyhíteni a hangulatot. –?Akkor lehet, hogy a többiek nem tudtak annyit kínálni neked, mint én. –?Különlegesnek tartod magad? –?Hát ez majd kiderül, nem igaz? – Rose a combjára ejti a kezét, és finoman feljebb húzza a szoknyája alját. Koenig rápillant a térdére, és összeráncolja a homlokát. Megáll Rose fölött. Lassan kinyújtja a kezét, és végighúzza az ujjait a bal arcán. Rose-nak minden önuralmára szüksége van, hogy ne rezzenjen össze az érintésétol. Még nincs itt az ido, Rose. Követnie kell a tervet. Nincs elég bizonyítékuk, hogy házkutatási parancsot kapjanak. Rose az egyetlen esélyük, hogy elkapják Koeniget. Ha a férfi elárulja magát, és Rose behívja a kommandósokat, akkor muszáj lesz ismertetnie vele a jogait, különben érvénytelen lesz a vallomása és „a mérgezo fa összes gyümölcse” – ha a letartóztatás nem az eloírásoknak megfeleloen zajlik, az utána szerzett bizonyítékok nem használhatók fel a bíróságon. Úgyhogy Koenignek minden esélye megvan rá, hogy elsétáljon. És tovább folytassa a gyilkolást. Rose elnéz a férfi mellett, és egy másik szobához vezeto szuk folyosón megpillant egy asztalt, amellett pedig több kameratáskát és állványt. Koenig lehajol, meg akarja csókolni. Drága arcszesz illata árad felole. Rose felemeli a kezét és megállítja. –?Elobb egy ital, esetleg? A férfi tétovázik, aztán elmosolyodik. –?Illemtudó hölgy. Igazad van. – Felegyenesedik. – Van hátul egy kisebb borospincém. Vörös jó lesz? –?Tökéletes – teszi keresztbe a lábát Rose. –?Akkor melegedj meg a tuz mellett. Mindjárt jövök. – Koenig a ház hátsó részébe megy, kilép egy ajtón és eltunik. –?Owen? – suttogja Rose. – Veszitek? –?Persze – reccsen meg Owen hangja a fülében. – Minden rendben. Az embereim elfoglalták a helyüket a ház körül, a fák között. Itt vagyunk mögötted. Láttál már valamit? –?Néhány vadászfotót, mást nem nagyon. Mindjárt körülnézek. –?Légy óvatos. – Owen hangjából kihallatszik az aggodalom. Rose tudja, mekkora kockázatot vállal, mégis önként jelentkezett a feladatra. Az a kötelessége, hogy elkapja a gyilkosokat. Ezért fizeti Sam bácsi, és jól végzi a munkáját. Feláll és átmegy a konyhába. Néhány szekrény alól rejtett lámpák világítják meg a gránit pultot. A kamrába egy kis ajtó vezet. Az ajtón lakatpánt, benne nyitott lakat… Miért tesz valaki lakatot a kamrára? Betolja az ajtót. A helyiség keskeny és hosszú, a két oldalán polcok sorakoznak....




